|
Bíró Ferenc SJ szavai:
Tetszett azonban a gondviselő Istennek úgy határozni, hogy az Egyháznak, a társadalomnak, sőt az egész emberiségnek ezt a rendkívüli isteni segítséget a jelen bajok leküzdésére csakis azon föltétel alatt adja meg, ha az Egyház, a társadalom, az emberiség, – legalább nagy részében – Jézus Krisztus, a Megváltó és Király szentséges Isten-emberi Szívét különösen tiszteli s abból meríti az alkalmas reformok megtételére elengedhetetlenül szükséges erőt, az igazi, bensőséges és cselekvésre képes isteni és felebaráti szeretetet.
Az isteni és a felebaráti szeretet érvényesülése pedig a szívekben, meghozza majd úgy a családi, társadalmi, mint az állami, sőt a nemzetközi vonatkozások javulását is. A szeretet szelleme fogja azután kitalálni, – mert a szeretet találékony, – azon hatékony reformeszközöket is, amelyekkel békésen megoldhatjuk a szociális problémákat, egymással megbékéltethetjük az embereket, az osztályokat, sőt a nemzeteket is.
Hiába, a béke lelkét a szívek szeretete képezi.
Mert a szeretet az egyedüli hatalom, amely megfog, lefog, felolvaszt, alakít, átalakít egész odáig, hogy szinte megszűnik az ember és lesz mintegy Krisztussá, aztán megy és cselekszik, mint Krisztus, körüljár ő is, mindenkivel jót téve.
Nem ezt tanítja e az apostol is önmegtapasztalásból? „Élek én, már nem is én, hanem él bennem Krisztus.”
|
|
 |
