Szent Ignác-i lelkiség

Isten szerető tekintetével szemlélni minden teremtett valóságot.

Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatai a Társaság szellemi öröksége. Ez vezeti őket Jézus legbensőbb lényének, Szívének mélyebb ismeretére, szolgálatára. Az Alapító azt kívánta, hogy a tagok Jézust úgy kövessék, ahogy a Lelkigyakorlatok az evangélium alapján bemutatják Őt.
(Konstitúció 44.)

Rövid ismertető a Szent Ignác-i lelkiségről

Szent Ignác egész életét átszövik a döntéshozatalok és választások. Ignácot mindig az vezette, hogy Isten akaratát felismerje – megtalálja Őt mindenben. Az a lelki út, amelyet felkínál, minden kor embere számára járható.

Ignác lelkisége a hétköznapok lelkisége. Arra hív, hogy engedjük, hogy Isten az életünk eseményeiben is szóljon hozzánk. Merjünk érzékennyé válni a Lélek vezetésére, indításaira.

Az ignáci lelkiség fókuszában az Isten és az ember közti kapcsolat áll. Kapcsolat, ami több, mint tanok, dogmák. A teremtmény és a Teremtő közti dinamikus, konkrét viszony. Nem egyszerűen egy „recept” vagy szabályok, törvények gyűjteménye. Kapcsolat. Meghívás. Kihívás. Hiszen Isten szabad akaratot ajándékozott gyermekeinek. Ez a kapcsolat átszövi és érinti az emberi élet minden területét.

Az ignáci lelkiség az Isten–ember–világ szoros kapcsolatára irányítja a figyelmünket.

Segítségre van szükségünk, hogy helyesen viszonyuljunk Istenhez, minden teremtményéhez és ezáltal „életünk legyen és bőségben legyen”.

Ignác lelkisége arra hív, hogy tisztelettel forduljunk a valósághoz, saját valóságunkhoz is. Tudatosítsuk: értékesek vagyunk Isten számára. Szeretetből megteremtett, adottságokkal, képességekkel, készségekkel halmozott el. Kreatívnak alkotott. Isten velünk kapcsolatos vágya, hogy munkatársai legyünk, szolgáljuk testvéreinket, építsük együtt világunkat.

Ahhoz, hogy Istent mindenben felismerjük, érzékennyé kell válnunk érintésére. Arra, ahogy szívünket, értelmünket megszólítja.

A tapasztalatainkra való reflektálás abban segít, hogy mindenben felismerjük Isten jelenlétét, szeretetét, ajándékozó gazdagságát, és így egyre könnyebben megtaláljuk Őt mindenben. Ez az érzékennyé válás, megnyílás Isten felé a szerető figyelem imájában valósulhat meg.

Jézus a tanítványait barátainak nevezi. Mindent megoszt velük: gondolatait, tanítását, Isten-tapasztalatát, örömeit, fájdalmát. Jézus szenvedése és halála előtt arról beszél tanítványainak, hogy a köztük lévő kapcsolat nem ér véget az Ő halálával és feltámadásával. Ígérete szerint velük marad! A Jézussal való kapcsolat erőforrás barátai számára.

A meghívás nekünk is szól: ismerjük meg Jézust, fogadjuk el felkínált barátságát. Jézus benső ismeretéből fakad az Iránta való szeretet. A köztünk lévő szeretet pedig arra indít, hogy kövessük Őt a szenvedésben is.

Mindnyájan személyes Jézus-kapcsolatot élünk meg. Testvéreinkkel megosztott tapasztalataink megújítják, feltüzesítik a szívünket. Erőt adnak, hogy kitartsunk Jézus mellett életünk útján.

Az ignáci lelkiség a „cselekvő szolgálat” lelkisége – írja Brian Grogan S.J.

Számtalan módon válhatunk a Teremtő munkatársaivá. Jézust szemlélve tanuljuk Tőle, hogyan szolgáljuk világunkat, hogyan tudunk helyesen viszonyulni Istenhez, emberhez, önmagunkhoz és az egész teremtett világhoz. Az evangéliumi történeteket szemlélve megismerjük Jézus lelkületét.

Jézus benső ismerete tisztítja a látásunkat. Jézus által az Atya arra hív: szemléljük a világot Isten szerető tekintetével. Tekintsünk a valóságra úgy, ahogy Ő teszi.

Jézus élete eseményeiben nyitottan keresi azt, ami „kedves az Atya előtt.” Ő is keresi az Istent mindenben. Választásaiban következetesen kitart amellett, amit az Atya akarataként felismer, akkor is, ha az út a kereszthez vezet.

Jézus végső választása a kereszten teljesedik be – kinyilatkoztatva azt a szeretetet, ami átöleli a világ minden bűnét.

Jézus barátaiként, az Atya szeretett gyermekeiként arra törekszünk, hogy olyan bölcsen és szeretettel hozzuk meg döntéseinket, amennyire csak lehetséges. Ebben segít minket, ha:

• Engedjük, hogy Isten szeretető tekintetében éljünk. Tudatosítjuk, hogy az Ő gyermekei vagyunk.
• Ha Jézust bensőségesebben megismerjük, jobban szeretjük és szorosabban követjük. (Lgy 104.) Növekszünk a Vele való barátságban. Ez segít minket abban, hogy úgy lássunk, úgy viszonyuljunk mindenhez, mint Ő.
• Ha érzékenyek vagyunk a szívünkben munkálkodó Szentlélek iránt, felismerjük az Örök Szeretet és Bölcsesség hívását életünk eseményeiben.
• Az evangélium üzenete: szeretett vagyok! És ez az üzenet szabaddá tesz. Ugyanakkor a felém irányuló szeretet felelősséggel is társul. Isten arra hív, hogy olyan bölcsen szeressek másokat, ahogy Ő. Jézus életével adott példát arra, mit jelent a tettekben megélt testvéri szeretet. Kinyilatkoztatta ennek a szeretetnek a mélységét, amely mer sebezhetővé válni egészen a halálig.
• Ignác Istene „Emmanuel” – velünk élő Isten, Aki sorsközösséget vállal a kiszolgáltatottakkal, üldözöttekkel és minden gyermekével. Az ignáci lelkiség arra hív: forduljunk szerető figyelemmel a szegények, a kitaszítottak felé. Keressük az igazságot, vállaljunk közösséget azokkal, akiknek megvetés az osztályrészük, tudatosítva, hogy Isten vágya teljesül, ha minden ember megkapja a teremtettségéből fakadó tiszteletet és méltóságot.
• Az ignáci lelkiség arra hív, hogy szüntelenül Istent tartsuk szemünk előtt. Minden tettünk, szavunk, viszonyulásunk Őrá mutasson. Ehhez segít a személyes ima, a reflexió és a hitélmények megosztása.
• Amikor tettekre váltjuk mindazt, amit imádságban megfontoltan Isten akarataként felismertünk – akkor életünk imádsággá válik. Szemlélődők leszünk a cselekvésben.

Brian Grogan S.J. Ignatian Spirituality: An Outline